Színes kamerás felvételek erősítése dual-band szűrővel

Egy színes kamera (OSC) és egy dual-band (kettős keskenysávú) szűrő párosítása az utóbbi években igen népszerű kombinációvá vált. A szűrővel készült felvételeken azonban furcsa színűek a csillagok, és a háttér is furcsán fest, míg a tiszta RGB-nek gyakran nincs elég ködje. Ez a cikk egy olyan megközelítést mutat be, amely „mindkettő erősségét kihasználja, és pótolja egymás hiányosságait”: a dual-band szűrő jelét használjuk fel az eredeti színes RGB-kép erősítésére.

Miért kell pótolni egymás hiányosságait

Nézzünk először egy nagyon szemléletes összehasonlítást. Az interneten a színes kamerával készült képek többsége általában csak az egyik változatot mutatja:

Bal oldalon (szűrő nélkül): halvány köd, de normális csillagok.
Jobb oldalon (dual-band szűrővel): jobb vörös köd, de furcsa csillag- és háttérszínek.

A szűrő nélkül (balra) és dual-band szűrővel (jobbra) készült színes felvételek előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása

Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Ezért – csakúgy, mint a monokróm kamerák feldolgozási szemléletében – a legjobb eredményt az adja, ha mindkét felvétel erősségeit kiemeljük, és kölcsönösen pótoljuk egymás hiányosságait: megtartjuk az RGB normális csillagait, miközben hozzáadjuk a dual-band szűrő által felerősített ködöt.

Ködök: a Ha és az OIII fokozatos hozzáadása az RGB-hez

A konkrét módszer a dual-band szűrős felvétel Ha- és OIII-jelét használja fel az eredeti színes RGB-kép erősítésére. Ez a folyamat egyszerre oldja meg az RGB elégtelen ködét, valamint a dual-band furcsa csillagszíneit és egyhangú ködszínét. Nézzünk egy négyes összehasonlítást:

Bal fent: színes kamerával készült felvétel (RGB)
Jobb fent: dual-band szűrővel készült felvétel (Ha + OIII)
Bal lent: a Ha-jel hozzáadva a bal felső képhez (RGB + Ha)
Jobb lent: majd az OIII-jel hozzáadva a bal alsó képhez (RGB + Ha + OIII)

Az RGB, a Ha+OIII, az RGB+Ha és az RGB+Ha+OIII négyes összehasonlítása az erősítési folyamatról

(Ebben a példában ZWO ASI 2600MC kamerát és Askar ACL 200 objektívet használtunk, a dual-band szűrő pedig egy Antlia ALP-T Dual Band 5nm.)

Egyszer én is alkalmaztam egy sötét ködre azt a módszert, amelyet Chu Yi-Ching osztott meg: „a Ha hozzáadása színes képhez a PixelMath segítségével”. Az ő eredeti használata galaxisokra irányult, de úgy tűnik, ködöknél is ugyanolyan sikeresen működik.

A Farkas-köd (Wolf Nebula) dual-band szűrővel erősített eredménye

Galaxisok és törpegalaxisok: ugyanígy alkalmazható

Ez az erősítési módszer nemcsak ködöknél működik, hanem galaxisoknál vagy törpegalaxisoknál is, például a Nagy Magellán-felhő esetében. Nézzünk egy négyes összehasonlítást:

Bal fent: 6 órán át készült színes felvétel
Jobb fent: 10 órán át készült dual-band szűrős felvétel
Bal lent: RGB + Ha
Jobb lent: RGB + Ha + OIII

A Nagy Magellán-felhő erősítésének összehasonlítása RGB, dual-band, RGB+Ha és RGB+Ha+OIII módban

Az utóbbi években már léteznek RGB+Ha all-in-one szűrők is, amelyek szerintem egészen alkalmasak galaxisok vagy törpegalaxisok fotózására – mindössze öt és fél óra OSC-felvétellel is már egészen jó az eredmény.

Egy galaxis eredménye RGB+Ha all-in-one szűrővel fotózva

Az all-in-one szűrővel készült galaxiskép egy részlete

Érdemes megjegyezni, hogy ennek a fajta fotózásnak megvannak a maga gyakorlati korlátai is: a nagy felbontású kamerák (például a QHY 600C 60 megapixeles érzékelője) nagyon nagy fájlokat készítenek, és a WBPP futtatása jó sok időt vesz igénybe; ha pedig az objektív kromatikus aberrációja szembetűnő (például egyes objektíveknél a csillagok az RGB három csatornájának szétválasztása után is az egyik oldalon vörösek, a másikon kékek maradnak), az pedig olyan rész, amit ez a módszer sem tud megmenteni.