本站提供正體中文版。切換到正體中文本站提供简体中文版。切换到简体中文This site is available in English.View in Englishこのサイトには日本語版があります。日本語で表示이 사이트는 한국어로도 제공됩니다.한국어로 보기Diese Website ist auch auf Deutsch verfügbar.Auf Deutsch ansehenEste sitio web también está disponible en español.Ver en españolQuesto sito è disponibile anche in italiano.Visualizza in italianoCe site est également disponible en français.Afficher en françaisEste site também está disponível em português.Ver em portuguêsDeze website is ook beschikbaar in het Nederlands.In het Nederlands bekijkenЭтот сайт также доступен на русском языке.Смотреть на русскомयह वेबसाइट हिन्दी में भी उपलब्ध है।हिन्दी में देखेंهذا الموقع متاح أيضًا باللغة العربية.عرض بالعربيةSitus ini juga tersedia dalam bahasa Indonesia.Lihat dalam bahasa IndonesiaBu site Türkçe olarak da mevcut.Türkçe görüntüleTa strona jest dostępna także po polsku.Wyświetl po polskuTrang web này cũng có phiên bản tiếng Việt.Xem bằng tiếng Việtاین وب‌سایت به فارسی هم در دسترس است.مشاهده به فارسیЦей сайт також доступний українською.Переглянути українськоюTato stránka je k dispozici také v češtině.Zobrazit v češtiněAcest site este disponibil și în limba română.Vizualizare în românăเว็บไซต์นี้มีเวอร์ชันภาษาไทยดูเป็นภาษาไทย

A Draco f/3.8 fényerejű katadioptrikus fényútja valójában az a júniusi szabadalom

Felszerelés2026.10

Júniusban láttam, hogy hobbitársak egy ábrát osztogatnak a Little Photon koncepciójáról, és akkor csak a CN121679866A igénypontjait tettem közzé azzal a megjegyzéssel, hogy a független igénypont kissé „szűkre” van írva. Nemrég megkezdődött a DWARF Lab Draco távcsövének árusítása; a specifikációban MC 90/340 és f/3.8 áll, ami egybevág a szabadalom első kiviteli alakjával: fókusztávolság 339,92 mm, f/3.78, teljes optikai hossz 145 mm. Ez nagy valószínűséggel ugyanaz a konstrukció (a bejelentő, a Little Photon (Vuhan) a DWARF Lab mögött álló cég). Ezúttal végigolvastam a teljes szabadalmi leírást, és összefoglalom, hogy mindenki használhassa tájékoztatásul.

Miért ritka az f/3.8 fényerejű katadioptrikus távcső

Aki használt már Makszutov-távcsövet, annak bizonyára feltűnik, hogy az MC és az f/3.8 egy sorban szerepel. A Makszutov- és Schmidt–Cassegrain-típusú katadioptrikus távcsövek a fényutat a főtükör és a segédtükör segítségével hajtogatják össze, így rövid tubussal érnek el nagy fókusztávolságot; ennek az ára, hogy a fényerejük többnyire f/10–f/15 körül van. Bolygók és a Hold fényképezésére kiválóak, a mélyég-fényképezésnél viszont nagyon sok expozíciós időt követelnek. Nagyjából becsülve: ha ugyanazt a célpontot ugyanolyan fényesre szeretnénk exponálni, f/10 mellett körülbelül 7-szer annyi expozíciós idő kell, mint f/3.8 mellett (2. ábra).

2. ábra: Mennyi expozíciós idő kell ugyanolyan fényes képhez – a szabadalom f/3.78 fényerejű kiviteli alakját alapul véve, a fényerő (f/ érték) négyzete alapján becsült relatív expozíciós idők összehasonlítása

A leírásban szereplő négy tervezési megoldás

A leírás alapján nagyjából a következőket tették:

  1. Elöl nem a hagyományos Makszutov-távcsövek vastag, nehéz meniszkuszos korrekciós lencséje van, hanem egy negatív és egy pozitív lencse, amely könnyebben megmunkálható és könnyebben központosítható. Szigorúan véve tehát a Draco nem igazán Makszutov.

  2. A segédtükör nem önálló alkatrész, hanem közvetlenül a második lencse hátoldalának közepére felvitt tükröző bevonat. A Questar már nagyon régen is így csinálta; előnye, hogy eggyel kevesebb elemet kell beállítani.

  3. A hátsó lencsecsoport a főtükör közepén lévő furaton át előrenyúlik a két tükör közé; a behatolás mélységét a szabadalom a két tükör távolságának 40%–80%-ában korlátozza. Ha kevésbé nyúlik be, a tubus nem rövidíthető, ha túlzottan, akkor árnyékolja a fényt. Az optikai hossz a fókusztávolság 0,43-szorosára szorítható, főként ennek köszönhetően (1. és 3. ábra).

  4. A hátsó csoport legelső negatív lencséje több feladatot is ellát: meghosszabbítja a fókusztávolságot (olyan, mintha beépítettek volna egy Barlow-lencsét), korrigálja a képmezőgörbületet, továbbá a rendszert közel képoldali telecentrikussá teszi. A leírás szerint a maximális látómező relatív megvilágítása 98%, vagyis gyakorlatilag nincs peremsötétedés; ha a valódi készülék is ilyen szintet hoz, a flat felvételek kezelése sokkal egyszerűbb lesz.

1. ábra: A fény háromszor járja be a tubust – az elülső két lencse, a furatos főtükör, a lencse hátoldalára felvitt segédtükör és a két tükör közé benyúló hátsó lencsecsoport (a szabadalmi leírás alapján újrarajzolt egyszerűsített szemléltető ábra)

3. ábra: Azonos, 340 mm-es fókusztávolság mellett egy hagyományos refraktor körülbelül 35 cm hosszú, ez a katadioptrikus kialakítás mindössze 14,5 cm

A szabadalom szemszögéből

Végül most is a szabadalmi oldalról mondok néhány szót. Szigorúan véve ez még vizsgálat alatt álló bejelentés, nem megadott szabadalom. Ugyanaz a benyomásom, mint júniusban az igénypontok olvasásakor: a furatos főtükör, a lencse hátoldalára felvitt segédtükör és a kéttagú lencsés korrekció külön-külön egyik sem új; a független igénypontban tényleges korlátozó hatása leginkább csak az L1/L2 arány 40%–80% közötti szakaszának van, az a konstrukció pedig, amelynek aránya a tartományon kívül esik, nem feltétlenül tartozik az oltalmi kör alá. Hogy végül mekkora oltalmi kör marad meg, az a hivatalos észrevételek ismeretében derül ki.

Az időzítés viszont elég érdekes: februárban benyújtották, márciusban korai közzétételt kértek, áprilisban megkezdődött az érdemi vizsgálat, az év második felében pedig megkezdődött a termék árusítása – látszik, hogy a piaci bevezetésre időzítették a szabadalmi védelmet.

A specifikációs táblázat furcsának tűnő MC 90/340 f/3.8 sora mögött valójában egy újratervezett fényút áll. Hogy a csillagpontok és a flat felvételek a gyakorlatban hogyan teljesítenek, azt csak akkor tudjuk meg, ha egy hobbitárs megvásárolja, és fotózik vele.

(Az ábrák általam a szabadalmi leírás alapján újrarajzolt szemléltető ábrák, nem az eredeti szabadalmi ábrák, és nem a Draco tényleges tervei.)