Normalizálás és súlyozás az integráció során: NSG és a referenciakép
Az integrálás nem egyszerűen annyi, hogy minden képet egyenlő arányban összeadunk. Minden kép minősége, gradiense és háttérfényessége más és más, ezért integrálás előtt két dolgot kell elvégeznünk: az egyes képek gradiensét azonos alapra hozni (normalizálás), és minden képnek megfelelő súlyt adni. Ez a cikk az NSG szkriptről szól, valamint arról, hogyan érdemes kiválasztani a referenciaképet (reference image).
NSG: normalizálás és súlyozás egyszerre megoldva
A Normalize Scale Gradient (NSG) egy olyan szkript, amelyet integrálás előtt használunk: minden képnek megfelelő súlyt ad, és a referenciaképet alapul véve korrigálja a többi kép gradiensét, mielőtt a következő szakaszba, magába az integrálási folyamatba lépnénk. A normalizáláson túl a kiszámított súlyok segítségével az alacsonyabbra értékelt képek is megfelelően eltávolíthatók.
A saját tapasztalatom ez: mióta megvan az NSG, a Subframe Selector és a Local Normalization eszközöket gyakorlatilag el is tehetem – azóta tényleg csak néhányszor használtam őket. Ez persze személyes feldolgozási szokás, hogy hogyan kombináljuk az eszközöket, az mindenki saját munkafolyamatától függ.
A referenciakép: a két szakaszban másképp választjuk ki
Az NSG (vagy bármilyen igazítási, normalizálási munkafolyamat) használatakor van egy könnyen figyelmen kívül hagyott, de nagyon lényeges részlet: a csillagillesztés és a normalizálás, ez a két szakasz, ellentétes elveket követ a referenciakép kiválasztásában.
- A Star Alignment referenciaképe: válasszunk „közepes” minőségű fényképet. Így a jobb és a rosszabb minőségű képek is zökkenőmentesen illeszkedhetnek hozzá.
- A Normalization referenciaképe: válasszunk „legjobb” minőségű fényképet. Mert a többi kép gradiensének korrigálásához a legjobb felvételt kell alapul venni.
Az egyiknek „közepesnek”, a másiknak „a legjobbnak” kell lennie, ne keverjük össze a kettőt.
Egy hibakeresési eset: a probléma NSG után is megmaradt
A normalizálás nem csodaszer: az NSG elvégzése után a képnek még mindig lehetnek hibái. Megosztok egy példát, amelyet egy külföldi közösségben láttam: valaki az NSG befejezése után még ABE-t is futtatott, az eredmény mégis problémásnak tűnt.
A lehetséges okok többfélék lehetnek:
- A kép jobb oldalán erősebb fényszennyezés van, ráadásul felhők is húzódnak rajta.
- Előfordulhat, hogy az ABE mérési pontjai rosszul lettek elhelyezve, az ABE pedig nem teszi lehetővé a mérési pontok kézi beállítását – ilyenkor érdemes DBE-re váltani, és a mérési pontokat kézzel elhelyezni.
- Előfordulhat, hogy a flat kép hibás, ilyenkor a kalibrációs algoritmust osztásra kell váltani, szükség esetén pedig akár a flat képet is újra kell venni.
Ennek az esetnek a lényege: a normalizáló és háttéreltávolító eszközök (NSG, ABE, DBE) a gradienst és a hátteret tudják javítani, de ha a probléma gyökere a fényszennyezésben és a felhőkben, vagy magában a flat képben rejlik, akkor vissza kell térni a forráshoz és ott kell megoldani, nem pedig vakon egyre több eszközt halmozni a folyamat végén.